2016. május 31., kedd

Egész sokáig lamentáltam rajta, mire is költsem az első fizetésemet (egyre inkább hajlottam a Zsófinak már felvetett verzióra: kurvákra, heroinra és pónilóra), ami emlékezetes lesz, örülök is neki és azért hasznos is.

Na ki rendelt egy doboznyi* fonalat..?

*nyolc gombolyag, hogy pontosak legyünk.

Mert amúgy fonalhiány van itthon, nincs egy másik doboznyi felhasználásra várva.

2016. május 30., hétfő

Megbuktam, és a szájpadlásomat szarrá vágta a vizsga előtt sebtében elnyalt citromos szőlőcukor.

Nincs igazság a földön.


Erre meg most kezdek rájönni... Nagy revelációk napja ez.

2016. május 29., vasárnap

Utálom a fontos vizsgák előtti napokat.

Sokat már nem tudsz tenni az ügy érdekében, csak vársz és szorongsz - pontosan olyan, mint amikor felragasztasz egy gyantacsíkot valami különösen fájdalmas helyre, aztán veszel két nagy levegőt, mielőtt lerántanád.

Ez a nap csak a felkészülés nagy levegőiből áll.

#best metafora ever

2016. május 26., csütörtök

#14 - 101/1001

14. venni egy Birkenstock papucsot

Igazából az első fizetésemből akartam venni, erre nem kaptam a szüleimtől..?

*teátrálisan sóhajt*

Ráadásul ez hárompántos, én meg kétpántosat akartam.

*még nagyobbat sóhajt*

(és ja, manapság bármit fotózok, tuti a hattérben/közelben van az anatcuccom.
My life manapság, de remélhetőleg már csak hétfőig)

A 200 forint ment a perselybe.

Things I Love Thursday

Jövőhéten Anatómia vizsga, beteg vagyok, és az újonnan vett fülhallgatóm zsinórja húsz centivel rövidebb az ideálisnál.

Nem jut eszembe semmi.


Nem mondom, hogy minden szar, de hát most nem is igazán jó.

2016. május 25., szerda


Dr. Tarsoly Emil és a zseniális hasonlatai a szervek különböző részeire egy egészen picit feldobják a tanulást.

Ja és ma magassarkúban (értsd: kb. öt centis sarkú cipőben) mentem el otthonról, haza már úgy jöttem, mint akinek medvecsapdák szorultak a lábára, aztán a troliról leszállva inkább levettem és mezitláb tettem meg az utolsó párszáz métert.

Nem vagyok nőnek való.

2016. május 24., kedd

Ma lebaszott egy ügyfél.
Eleinte kicsit magamra vettem (még ha nem is az én hibám a dolog), aztán a többiek csak röhögtek, hogy na üdv a klubban, mától hivatalosan is itt dolgozom.
Jeeej..?

Amúgy kicsit sem vagyok kiborulva, jövőhéten hétfőn lesz a rettegett Anatómia vizsga, erre faszom ma ülök bent az irodában, és egy ponton konkrétan éreztem, hogy a közérzetem megindul lefelé, és kb. egy óra alatt eljutottam oda, hogy fáj a nyelés, kapar a torkom és a fejem olyan, mint egy túlfújt lufi, amire arcot rajzoltak.
És mióta hazajöttem, nem is csináltam semmit, csak bekuckóztam a takaróm alá és Hollywood Hírügynökség videókat néztem (vagyis inkább csak ment, én meg felé fordítottam az arcomat, a nézés feltételezne némi tudatot).

Holnapig adtam magamnak időt haldokolni, mert ez most nemigazán fér bele.

2016. május 22., vasárnap

Második 5Km - ami rosszabbul sikerült, mint az első

Medvegy: Ügyes leszel, csak ne fusd el az elejét.
Én: Oké, nem fogom.
M: De tényleg ne. Bármilyen távot le lehet futni, ha lassan kezded az elején.
Én: Jó, majd lassan megyek.
M: És ne figyelj a többiekre...
Én: Oké.
M: ...ilyenkor húz a tömeg, könnyű gyorsabban menni, mint ami kényelmes.
Én: Tudom.

Na ki futotta el a táv első felét, hogy a másodikban vergődve walk-joggoljon be a célba..?

Ettől még jó volt (főleg utólag)(leginkább utólag), csak a pólókat nagyon elméretezték, jópáran nem tudták az előre megadott méretet hordani, mert túl kicsi volt - én nem adtam meg előre, szóval a helyszínen választottam magamnak és az L-es pont jó lett, pedig általában M-eset kérek, ami nagy rám.

A photo posted by Kondász Viki (@missvikci) on

Amúgy kicsit hülyén érzem magam, mert akármilyen sikerélményeim is vannak a saját kis futásaimon - elmegyek egy versenyre, minden létező hibát elkövetek és totálisan balfasz módon sikerül az addigi legbénább eredményeimet produkálnom, és a traumatikus élménytől általában napokig a futócipőm közelébe sem megyek.

2016. május 21., szombat

negyven év múlva

- Hú nagyi, micsoda nagy okosság van a lábadra/hátadra/seggedre tetoválva! Ki lehet ennek a filozofikus mélységű, szinte transzcendens bölcsességnek a forrása?

- Hát, egy pornóponyvaíró, aki hamvas lánykoromban nagyon menő volt.

- Áh.

2016. május 20., péntek

Things I Love Friday


♥ DOLGOZOM - nem túl sokat és persze felügyelet mellett, de önállóan ♥ telefonáltam egy ügyféllel! - ez igenis nagy dolog annak, aki egyébként egy időpontfoglalást is öt percig gyakorol mobillal a kezében ♥ BFF sütizés - kezdünk rászokni, hogy összejövünk sütni valamit ♥ Medvegy megmentett a hétvégi főzéstől és kirúgtunk a hámból: rendeltünk szusit (csak hogy érezzétek a komolyságot: mióta itt élünk, ez volt a második alkalom, hogy kajafutár jött ide) ♥ megjött a cicás zoknim ebayről ♥ Medvegy ♥ Medvegy és Dorci ♥ Dorci ♥ csokis szappan - Medvegy szerint bizarr, de én imádom ♥ occsó Freikávé ♥ saláták ♥

2016. május 18., szerda

Harmadik napja eszem tudatosan gluténmentesen (BFF erre gyanakszik magán és én hülye bevállaltam, hogy szolidaritásból vele tartok - anyám arcáról sugárzott a megvetés, amikor ezt elmeséltem neki).

Életemben nem kívántam még így a melegszendvicset.
A háromszög alakú mozzarellásat.

Hosszú lesz ez a három hónap.

Ja, mert a vegán hónapomat is most nyárra terveztem ütemezni, azon belülre pedig a nyersvegán hetet.

#dietetikusYOLO

2016. május 16., hétfő

Egyszer biztos felnövök majd.


De az nem egyhamar lesz.


(legalábbis amint péniszt vagy bármi péniszhez hasonlót látok, előbújik belőlem a viháncoló tizenéves, aki kukikat rajzol a barátnői tankönyvébe és füzetébe.
vicces lesz, ha ezt a tételt húzom majd a vizsgán.)

2016. május 15., vasárnap

Dorcival egy teljes napon át össze voltunk veszve.

Került engem, rám se nézett, MORGOTT, ha ölbe vettem - a kaját persze azért elfogadta tőlem, de ha meg akartam simogatni, úgy elsiklott előlem, mintha limbózna, és a kezem lenne a rúd.

Mindezt azzal érdemeltem ki, hogy tegnapelőtt kitisztítottam a fülét.

Ma reggel tört meg a jég, amikor miután beengedtem és megetettem, úgy bújt hozzám, mintha mi sem történt volna, én pedig annyira megkönnyebbültem, hogy szinte kínos lenne bevallani.



Ma megkérem apukámat, intézze ő az aktuális cicafülpucolást.

2016. május 13., péntek

Nemrég voltunk egyetemi ügyeket intézni Szöszivel és L.-el (akinek tényleg kéne már saját mókás becenév), és a szokásos "beszélj te" "nem, beszélj te" vitában végül én húztam a rövidebbet, mert hát én vagyok a felnőtt.

Két évvel vagyok idősebb náluk.

Nemrég kérdeztem anyukámtól (akinek amúgy ennyi idősen már volt egy iskolába készülő lánya), hogy elmúlik-e valaha ez az "azt se tudom, mi a f.sz van" állapot, vagy csak egyre ügyesebben színlelem majd, hogy minden rendben van.
Megerősített, hogy utóbbi.

Emlékeztek arra, hogy gyerekként azt hittük: a felnőttek mindent tudnak, és amikor hozzájuk fordultunk, úgy tűnt, egy felsőbb hatalomra bíztuk magunkat?

Néha megijeszt a gondolat, hogy hamarosan nekem is lesz egy ilyen kis cukim, aki majd ugyanezt hiszi, miközben én titokban még mindig a saját szüleimet tartom csak felnőttnek.

2016. május 12., csütörtök

Things I Love Thursday

Amiket lefelejtettem a múlt hétről: ♥ voltam fogorvosnál, minden fogam rendben van - kivéve az az egy, amit ki kell majd húzni, de hát nem lehet minden tökéletes ♥ anyukám örült az anyák napi ajándéknak ♥

És az aktuálisak: ♥ BÉCS ♥ és az onnan hozott javak ♥ Katjes gumicukor ♥ olyan mini zokni, amiben úgy tűnik, mezitláb vagyok, miközben nem ♥ jó hangulatú plazmaadás ♥ MEGAJÁNLOTT JEGY A HATKREDITES HÚZÓTÁRGYBÓL ♥ Smoothie cica instagramja ♥ jó új haj ♥ melegszendvics - háromszög alakú, mozzarella sajttal ♥ szemtelenül rövid ruhában is magabiztosan vonulni ♥ kötött kék pulcsi ♥ kezdek beszokni a munkahelyemre - már csak néha érzem úgy, hogy betévedtem egy irodaházba és színlelem, hogy ott dolgozom ♥ régóta szeretnék egy bizonyos típusú cipőt, hónapok óta járjuk érte a boltokat, de sehol nem találtuk meg A Tökéleteset - erre váratlanul anyukámtól megkapom ♥ csillogós lábkörmök - a szakadó esőben senki nem látja, de nem baj ♥ éjszakai futás kettesben ♥ új telefontok - egyformánk van Medveggyel ♥

2016. május 11., szerda

Meglepően spúr lettem, mióta dolgozom.
Ha venni akarnék valamit, gyors fejszámolást végzek, hány órán át is kell húznom érte az igát (HAHA HOHO), és így általában már nem éri meg.
Felnőttnek lenni szar.

Főleg mert pont most tört rám, hogy borzalmasan öltözöm, nincs stílusom, valamit sürgősen kezdeni kell. Így viszont csak némán szenvedek reggelente a szekrény előtt. Úgy tűnik, én későn érő típus vagyok és tíz év csúszással, huszonhárom évesen kezdek kísérletezni a külsőmmel.

Tisztára betojtam, hogy kullancs van a macskában, de csak leettem szegényt lenmaggal.

Esténként nem tudok aludni, mert már most szorongok az Anatómia vizsga miatt (újak és feledékenyek kedvéért: amin egy legendásat hasaltam tavaly és begyűjtöttem egy év csúszást).

2016. május 8., vasárnap

Tegnap Bécsben voltunk a szüleimmel. Vettem kb. tízezer zoknit a Primarkban (mást nemigazán éri meg, lehet, hogy olcsó, de nem egy csúcsminőség), két zacskó vega gumicukrot meg egy élénkrózsaszín rúzst rúzsceruzát színezett ajakápolót faszomat szájkencét, amivel szerintem holnap kiérdemlem a 200 forintot.
Ja meg még egy csomó mást, de azok nem ilyen érdekesek.
Kivéve a Grumpy Cates pólót. Az zseniális.
Meg a Mr. és Mrs. bögrét.

Oké, igazából egy csomó jó cuccot vettem.

Ma meg fodrásznál jártunk, annál az aranyos lánynál, aki minden centire rákérdez, hogy vághatja-e. Szóval most nem akarok sírni, mert alig két centi elvékonyodott hajvégnek mondhattam csak búcsút (Medvegynek pl. fel sem tűnt a változás, csak amikor szóltam).

Meg vettem 24 guriga vécépapírt, amivel remélem vagy negyedévre letudtam a szégyenmeneteket, amikor végigjárom a fél belvárost vécépapírral a hónom alatt, ezzel azt üzenve a külvilágnak: nézzétek, nekem is van anyagcserém, bibibí.
Most nem tudom hol tárolni, de nem baj.

2016. május 6., péntek

Things I Love Friday


♥ TÚLÉLTEM AZ ELSŐ VÉGIGDOLGOZOTT HETEMET ♥ saját beléptetőkártya, laptop, céges mobil, íróasztal - felnőtt dolgok ezek, na ♥ sikerült a Daganatbiológia kiselőadásom! a tanárnő külön megemlítette az eredeti ötletet (az előadásom stílusát nemigazán lehet dicsérni, úgy remegett az első néhány mondatnál a hangom, mintha a sírás határán lennék) ♥ MedvegyÖcsi elballagott ♥ Trófea - feledhető volt, de legalább ettem megint szusit ♥ ma vacsorára befaltam egy komplett csomag füstölt lazacot, fél kiló epret és egy orosz túrórudit - isteni volt ♥ Mirai Nikki ♥ parenyica sajt ♥ vajas pirítós ♥

2016. május 4., szerda

Éjjel azt álmodtam, hogy terhes voltam és rejtélyesen gyorsan és cenzúrázva szültem (egy elég lepukkant kórházban, ahol anyukám volt velem), és utána ott volt a fiam kék pólyában (mert fiú volt), én meg néztem és olvadoztam és csodálkoztam, hogy basszus akkor mostmár énis anya vagyok.
És meglepően csalódott voltam ébredéskor.

Aztán meg valami híres sipítós hangú énekeslánykának is megszületett ma a fia, én meg féltékeny vagyok.

MIAFASZVANITT

(amúgy Medvegy kb. ugyanilyen emelkedett hangulatban beszél Jövőbeli Második Macskánkról, aki vörös lesz és Pawzilla lesz a neve)

2016. május 2., hétfő

Harmadik első munkanap

Szóval ma dolgozni kezdtem.

Ez életem harmadik első napja, de máris jobb a helyzet az eddigiek 50%ánál azzal, hogy eldöntöttem: holnap is bemegyek, meg azután is.

Tyúklépésekben haladok a felnőttek világában.