A világ egyik leghülyébb helyzete, amikor facebookon látom, hogy idősebb rokonok/ismerősök megosztanak ilyen idióta videókat, amiket lájkolni kell, ha látni akarják és a címe alapján általában valaki villant vagy valaki mást megdugnak.
Én meg csak ülök a gép előtt ilyen "ohh god why" fejjel.

Ohh jee.

Tegnap levezettünk kedvenc majdnemrokonunkhoz vidékre (jellemzően az egész családunkból azt bírom a legjobban, akihez vérileg semmi közöm, csak első házasságból hozták a családba), aki mellesleg autószerelő, vagyis inkább autósuttogó, és olyat varázsolt Alfonzon, hogy csak lestünk.
Egyébként Medvegy vezetett, először hosszabb távon és nagyobb sebességgel. Ő vinnyogott, hogy halkan üvölt a zene, én csak kicsit éreztem, hogy bizonyos kanyarokban az én koncentrációm menti meg a járműt a kisiklástól (ezt a képességem a sok 25-ös buszon utazás közben fejlesztettem ki).

Mindenesetre azóta találgatjuk, hol van a sok kezdő vezető, miután kiszálltak a csigavéres tanulóautóból, mert az úton csak gyakorlott csúcssofőrök vannak, akik kényszeresen előznek minket és vágnak be elénk, ha a sebességhatárral haladunk.

Things I Love Friday

Tegnap annyira lefoglalt önmagam sajnálata, hogy ki is ment a fejemből a heti jóságok összefoglalása.

♥ vizsgakonty, vizsgaruci ♥ sikeres szóbeli - a többiek már kuncogtak a hátam mögött, állítólag kiselőadást tartottam, de nem érdekel, én kaptam egyedül 97 meg 100%ot a szóbelimre ♥ sikeres gyakorlat! - ehető és szép lett mindkét menüm (az enyém a tornacipős-kockásnacis láb) ♥ uncsi hosszúhétvégén sokat pihizni ♥ kivezettem Alfonzzal Dunakeszire... ♥ ...és sokat vezetünk úgy általában ♥ A Nagy Gatsby film - ejtsd: "getszbáj" ♥ Leiner Laura: Akkor szakítsunk - borzalmas volt ♥ izomláz - hosszú kihagyás után fájdalmasan kevéstől, de az újrakezdés mindenképp jó ♥

Anyósoméknak már csak azért kedvelniük kéne, mert Medvegy évekig hallgatta tőlük, hogy őt úgysem fogja szeretni senki, erre itt vagyok én, aki szemlátomást mégis képes erre a lehetetlennek tűnő dologra.
Ha ez nem lenne elég, meglehetőst vallásosak is, én pedig a sajátomból kifolyólag ugyan nem vagyok otthon túlságosan az Újszövetségben, de dereng valami Jézusról meg a szeresd felebarátodról.

Arról nem is beszélve, hogy szerintem egész szerethető vagyok, főleg ha töröm magam, és azért lássuk be, ismeretségünk első idejében kimondottan igyekeztem.
Mostanában annyira nem érdekel, de szerintem nem vagyok hibáztatható, hogy elvesztettem a motivációmat közel négy év kilátástalan próbálkozás után.

Hét Főbűn könyves kérdések

KAPZSISÁG — Melyik a legolcsóbb könyved? Melyik a legdrágább?
Nem viccelek, az első Monte Cristó grófja könyveimet 50 forintért (ÖTVEN HUF) vettem egy antikváriumban. Egy-két lapba bele van tépve, de amúgy nagyon szép állapotú. Aztán tavaly nyáron a Müncheni nyaralás előtt megkaptam Medvegytől a gyönyörű új kiadást, ami 6400 volt, és lényegesen vaskosabb.
A legdrágább meg talán valamelyik albumom vagy tankönyvem volt.

HARAG — Melyik szerzővel állsz utálom/szeretem viszonyban?
Nincs ilyen. Talán kicsit Stephen King, mert az utolsó könyvei érthetetlenül borzalmasak.

FALÁNKSÁG —  Melyik könyvet faltad örömmel újra és újra minden megbánás nélkül?
Woody Allen: Lelki jelenségek vizsgálata. Megunhatatlan, mindig, minden helyzetben zseniális. Olvastam a szállóban Jeruzsálemben, Isztambulba repülve egy Malév gépen, és kényszerítettem Medvegyet a Müncheni pályaudvar várójában. Neki is tetszett.
(amúgy az újra és újra falás nem foglalja magába, hogy nem érzek megbánást..?)

LUSTASÁG — Melyik az a könyv, amelyiket elhanyagoltad lustaságból kifolyólag?
Albert Camus: A pestis. Az érettségimben szerepelt, és meghozta a kedvem. Két éve érettségiztem, azóta olvasom. És ide illik a Hobbit is, mert azzal sem haladok valami gyorsan.

BÜSZKESÉG— Melyik az a könyv, amiről beszélni szoktál, ha  nagyon intellektuális olvasónak akarsz tűnni?
Te. jó. ég. micsoda kérdés ez? Amúgy elég sok ilyen könyvet olvastam, de nem szoktam felvágni vele, mert Medvegy szerint már az is sznobulás, hogy ilyen könyveket olvasok, ha még beszélnék is róla, csináltatna nekem "SZNOB" feliratú pólót.
(és ő még nem is tudja, hogy 13 évesen a római császárságért rajongó korszakomban lazán olvastam a Quo vadis?-t, az Én, Claudiust vagy a Néró a véres költőt)

BUJASÁG— Mely tulajdonságokat találod a legvonzóbbnak egy férfi/női karakterben?
Férfi karakterben a hideg elegancia a legvonzóbb (csak Monte Cristót tudnám felidézni, amikor szellemesen és kifinomultan tönkretesz mindenkit).
Számomra egy női karakter meg legyen határozott, talpraesett és bátor, vagyis ami én is szeretnék lenni.

IRIGYSÉG— Mely könyveket szeretnéd a leginkább megkapni ajándékba?
Woohoo, estig sorolhatnám, úgyhogy egyszerűbb lenne egy számlaszámot adnom, majd én megoldom.

Következő életemben csak árvával kezdek.

Sokan mondták már, hogy hasonlítok az anyukámra, de ezt a hasonlóságot én sosem véltem felfedezni, amíg bele nem néztem a régi fotóalbumba. Van egy kép, amin anyukám kb. tizennyolc éves, és azon tényleg olyan, mint én.
Vagyis én vagyok olyan, mint ő akkor.
Ennek oka Medvegy szerint az, hogy ugyanazzal az unatkozó pszichopata tekintettel mered a fotós jobb válla fölé, amivel én is szoktam.

Időnként rám jön, hogy el kéne kezdeni esküvői ruhát nézni, hiszen a filmekben a menyasszonyok magazinokat bújnak meg ráfüggnek a pinterestre, nekem meg csak egy homályos elképzelésem van róla, hogy is fogok kinézni a Nagy Napon (utálom ezt a szót és elfelejtettem a pinterest jelszavam).
Ilyenkor megnézek tíz képet, gyönyörű ruhákról elképesztően vékony modelleken, elönt az önutálat, hogy úgyis hülyén néznék ki mindegyikben, meg egyáltalán a pénzt is sajnálnám rá, és nekikeseredem és hagyom az egészet a fenébe.
Ennyit arról, hogy minden lány hercegnő szeretne lenni, én még a szalagavatómon sem vettem részt, mert tornacipőben és fekete szoknyában is királylány vagyok.

(ami másnak a ruha, az nekem a zene; már akkor kiválasztottam, amikor még nem is voltam menyasszony)

Szombat reggel hat és hét között csupa érdekes emberrel lehet találkozni a híres 4-6os villamoson, többek között csövesekkel, kurvákkal, bolondokkal, és ma reggel kivételesen pozitív élményem is volt.

Ugyanis reggel egyszer csak arra figyeltem fel, hogy valaki közelebb hajol hozzám és beszél. Kivettem a fülesem és egy kelletlen "igen?" után kiderült, a srác angolul érdeklődött, mit csinálok ilyen korán.
Ezek után több megállón át beszélgettünk, elmeséltem neki, hogy vizsgázni megyek főzésből, ő sok szerencsét kívánt és levágott nekem egy olyan motivációs beszédet, hogy csak lestem. És kiderült, ő Portugáliából jött, sokat utazgat és még Budapest is tetszik neki, mert ugyan tényleg sok a morcos ember, bőven vannak mosolygósok és kedvesek is, mint mondjuk én.
És itt döbbent rá, hogy majdnem fennragadt a villamoson, míg a haverjai már integettek a megállóban, gyorsan leszállt. De az ajtóból még visszakiabált nekem, hogy köszöni a beszélgetést és sok szerencsét.
Mosolyogva mentem tovább, és feldobta a napom.

Leginkább azért, mert nem flörtölő hangnemben beszélt, hanem "szimplán" barátságosan.

Ja, és mellesleg papírom is lett róla, hogy tudok főzni.

Néha csak úgy beleszagolok a macskába, mert olyan finom cicaszaga van.
Néha csak úgy beleharapok Medvegy nyakába, mert miért ne.

Hat óra múlva kezdek vizsgázni.

Things I Love Thursday

Most csudálatosan vacak minőségű képeim vannak csak, de nem tehetek róla, hogy a sok jó sötét moziban, este a kocsiban vagy egy fekete macskával történt.

♥ A miénk végre Alfonz!!! - végre végzett a szerelőnél, Medvegy az éjszaka folyamán kétszer kelt fel és ment ki az utcára megnézni, megvan-e még (nem viccelek, bármennyire is szeretnék. és hozzáteszem, egy régebbi VWről van szó, nem egy BMWről) ♥ Medvegy vezetett - először oktató (=apukám) nélkül, csak kettesben ♥ Hollywood Hírügynökséges Forum Corvinum - és ugyan nem találkoztunk, de egy légtérben tartózkodtunk Criolloékkal ♥ Transcendence - az élményt nagyban növelte a premier előttiség, bár nem voltak előzetesek... ♥ ja, a Glamour-napok is a hétvégén voltak - végülis nagyon jó az új szempillaspirál, és a hűsítő lábkrém remekül hűsít ♥ már csak két nap, és végre okleveles szakácskirálylány leszek ♥

Transcendence

Tegnap elég sorsszerűen* értesültem róla, hogy nyertem egy páros mozijegyet a mai premier előtti Transzcendens vetítésre, úgyhogy ma lelkesen belevetettük magunkat az élménybe "juhú ingyenmozi" felkiáltással.

Már közben elég sokszor néztünk össze szemforgatva, és míg én egész élvezhetőnek tituláltam a végén, Medvegy szidta, szentségelt és nagyon utálta (a hiperaktivitásában talán közrejátszik a film közben betermelt egy zacskó gumimaci). Megkérdeztem, miért: azért, mert pontatlan. De mennyire? És itt most pontos idézet következik:

"Képzeld el, hogy forgatnak egy filmet vegyészekről, amiben az mindennek az alapja, hogy a halhatatlanságot hidrogénkötések közé szorított nitrogénekkel érik el, és ráadásul mindenhová különböző mozgó molekulákat raknak a háttérbe."

* Egy teljesen ismeretlen csaj ismerősnek jelölt, ezért kivételesen megnéztem az üzeneteim egyéb részét is, ahol várt a gratulálunk nyertél, egy posztra hivatkozva, amit rutinszerűen továbbgörgettem.
A csajjal egyébként később beszéltem, csak véletlenül jelölt csak be.

Feltették a tegnapi mókáról a képeket, én pedig ilyenkor mindet végignézem, hátha valamelyiken elkapják, amint tüsszentek vagy túrom az orrom. Eddig minden ilyen eseményen megtaláltam magam, ez nyilván a sok Vili Világás keresgélésnek is köszönhető, és ezúttal több képen is láthatóak vagyunk.

Nagy volt a tömeg

Különösen romantikus, főleg a kificcenő tündefülemmel

Érdekes módon szimplán létezni egész jól tudok a konstans rendetlenségben, csak annyira arrébb rúgom az útban lévő cuccokat, hogy ki tudjak támolyogni éjjel pisilni a lehető legkevesebb lábujjkárosodással.

Bezzeg ha tanulni kell, az csak rendben megy, és addig nem látom értelmét elkezdeni sem, amíg rendet nem raktam, elmosogattam, kitakarítottam a zuhanyzót és sütöttem egy tepsi kekszet.

Érdekes.

Egyre hevesebben utálom a vegánokat, főleg, amikor az orromba dugnak egy brokkolit "ez is tele van ám fehérjével" felkiáltással (4 g fehérje/100 g nekem mondjuk egész kevés, na mindegy), mert a kalóriatáblázatban ennyi áll, de azt már nem tudják, hogy a növényi fehérjének kb. 30%át tudja a szervezet felhasználni.
Most morcos vagyok, görr.

Pedig Medveggyel láttuk élőben Szirmai "HollywoodHírügynökség" Gergőt is, jelentem, van olyan jó fej élőben, mint a kamera előtt.

Kicsit ráfüggtem a Hannibal c. sorozatra.
Az első rész sokkolt, mert aki olvasta a sorozatot (én még a régi verziót az új, keménykötésű szép kiadás előtt, amit ciki volt a metrón olvasni, mert olcsó ponyvát sejtetett az elképesztően béna pucérnős-MÚMIÁS borító) és látta az összes filmet (A Vörös Sárkány a kedvencem, volt, hogy háromszor néztem meg egymás után), annak kissé hajtépős, hogy eznemisúgyvolt meg ezmegmostkicsoda, de ezen túlléptem, és most mégis érdekes és tetszik.
Kicsit olyan, mint a norbi ápdét féle kakaóscsiga. Kakaóscsigának pocsék, egyébként meg egész finom.

Glamour-napi szerzemények:
egy szempillaspirál, egy doboz hajvitamin, egy lábkrém, egy körömlakk és egy csomag betét. Holnap kerül még a csapatba egy sampon, mert Medvegy tegnap fogyasztotta el az övét.
Kuponon kívüli szerzemények:
két hajpánt, egy laptopszütyi (nem táska, hanem olyan puha szütty - nem tudom, mi a szakszava) és egy rakat kézműves sajt.
A magazint egyébként egyszer átlapoztam, azóta nem tudom, hol van, és nem is nagyon érdekel.

Öreg vagyok.

Egy bejegyzés sok képpel

Végre kaptam Medvegytől kártyaolvasót, így másfél évnyi fényképet másoltam fel Jürgenről a gépemre. Most jöjjön egy kis szemezgetés a gyöngyszemekből.

Irtó humorosnak éreztem magam. Egyébként tavalyelőtt nyári, egyértelműen utal rá a bordó mozaikos kémiakönyv és az érettségiző blúz a háttérben.

Medvegy kezében tartja kicsi kertünk első kicsi kincsét.

Medvegy körülbelül egy nappal azelőtt, hogy megpecsételte a sorsát és a vőlegényem lett.

Ezt Medvegy húzta maga után a fürdőig. Szeret magán operációkat végrehajtani.

Hardcore hétköznapok.

Lakásunk felújítási munkálatai közben. És igen, a kesztyűmnek ki volt lakkozva a körme helye.

Életem első paradicsomlevese. Hihihi.

ja, és Things I Love Thursday

♥ sikeres vizsga - eredmény még nincs, de tuti sikerült, vagyis hamarosan hivatalosan is tudok vendéglátó gazdasági tevékenységekül ♥ tanulni ♥ leporolni a számológépem ♥ Dorc a világ legédesebb macskája ♥ megérkezett Medvegy jogsija, csak kicsit lehet a képpel zsarolni ♥ újra kilakkoztam a körmeim - a bal kezem két kisebb körmét lassan fél éve nem lakkozhatom, de most untam meg, hogy a többiek szívnak amiatt a két hülye miatt - fuck da police, akkor két körmöm lakkozatlan marad ♥ folytatjuk végre a Trónok harcát ♥ Filmdélután anyukámmal és Könyvtolvajjal - egymással versenytbőgtünk a végén ♥ holnap tényleg lesz kocsink... ♥

Ma döbbentem rá, hogy 14.én lejár a könyvtárjegyem, ami nem egészen négy napot jelent. Tekintve, hogy már a diákkedvezményre sem vagyok jogosult, és anyagilag nem állok túl jól (soha nem állok jól, de most tényleg nem, ráadásul közel öt óra múlva kezdődnek a glamour-napok), könyvtári tagság nélkül viszont nem tudok és akarok élni, kénytelen vagyok kicsit taktikázni.
A terv a következő:
Hétvégén olvasómaratont tartok, hogy a meglévő könyveimből a lehető legtöbbet vissza tudjam vinni, hétfőn pedig megyek, és annyi könyvet veszek ki, amennyitől még nem fagy le az önkiszolgáló rendszer. Ez azt jelenti, hogy májusig el leszek látva olvasnivalóval, és elég lesz három hónapra beiratkoznom, hogy utána újra diákként járhassak ugyanazért a pénzért kétszer annyi ideig vagy ugyanannyi időre feleannyiért, kinek melyik tetszik jobban.

Szokás szerint az utolsó pillanatra hagyom a tanulnivalót, és most egyszerre tanulok, írok blogot meg írok mást és jelentek vadidegen nőket facebookon pornográfiáért, mert pucér képeket raknak ki a gyerekeikről.
Vissza kéne szoknom a rendes tanulásra, egyáltalán, végre meg kéne tanulni rendesen tanulni, mert ez élesben nem lesz oké.

Egyik kedvenc érzésem közös éveink során az volt (a sok közül), amikor én még kis gimnazista voltam, és Medvegy elém tudott jönni a sulihoz. És míg a többiek együtt írták a pasijukkal a házit (a mi osztályunk nagyon belterjes volt, három pár is volt, és ami még meglepőbb, hogy azóta is együtt vannak), engem egy bőrkabátos/ELTÉs pulcsis egyetemista várt kint. És én valahogy így éreztem magam:

Megkérdezte, kiről írok, mikor mondtam, hogy róla, kérte, említsem meg Méltóságos Péniszét is. Megtörtént.

Bejelölt a régi iskolaigazgatóm facebookon, aki egyébként az emelt biológia csodáira is okított, és érettségin majdnem az ölembe borította a desztillált vizes palackot, és nekem az első dolgom volt ellenőrizni, nincs-e valami kompromittáló a falamon (egyébként nincs). Ez olyan, mint amikor a suli legvégén mondta akármelyik tanárom, hogy akkor mostantól tegeződjünk, és nekem nem ment (még akkor sem, ha többször aludtam a kérdéses tanárnőnél és a férjét rábeszéltük, hogy vigyen minket a platós kocsija platóján).
Aki engem valaha tanított, az örökre a tanárom marad, és én mindig félni fogok, hogy elkéri az ellenőrzőm.

Ez alól kivételt képez néhány egyetemi tanár, aki ha látnám, hogy siet a lift után, inkább gyorsan megnyomnám az ajtózáró gombot.

Medvegy hibája, hogy érzékeny lelkű sírós kislány lett belőlem.

Előtte évente szigorúan egyszer sírtam, mindenféle ok nélkül, és semmi más nem váltott ki belőlem fátyolos tekinteten kívül többet.
Erre mióta együtt vagyunk, havonta átlagosan egyszer eltörik a mécses, többnyire valami apróságon. De ha egy könyvben-filmben valakinek meghal a szerelme, na akkor a Niagara semmi a könnycsatornáimhoz képest: nem egészen egy hónapja jártunk, amikor nekikezdtem a PS I love you-nak - az első tíz percnél nem jutottam tovább. Korábban Titanic, Hideghegy meg se kottyant.
Ma megnéztük anyukámmal a Könyvtolvajt, és a végére úgy néztem ki, mint Alice Cooper (és én még moziban akartam megnézni).

Most döbbentem rá, szemöldökszedés közben, hogy vannak szeplőim, ugyan nem sok, pár az orromon és a jobb orcámon, de határozottan ott vannak. Mikor Medvegynek újságoltam, hogy lettek szeplőim, kiröhögött, hogy egy ideje már megvannak.

Kiskoromban a Mafilm Audiót folyton Mafil Maudiónak értettem. It made perfect sense.

Utálom, hogy tumblin mindenki olyan szupertoleráns, hogy aki egy kicsit nem az, azt kibelezik és a zsigereinél fogva akasztják fel a blogja törmelékeire.

Mostmár meg kéne nézni az Amercian Horror Story harmadik évadát. Az első rész nem tetszett, ezért nem néztem tovább, de az első két évadot már négyszer láttam (kétszer angolul és kétszer szinkronosan).

Nem tetszett a HIMYM vége.

Things I Love Thursday

Az utolsó képnek semmi értelme, csak unatkoztam és nagyok a szempilláim

♥ utolsó gyakorlatra kaptunk házi sajtot - HA ETTETEK MÁR FINOMAT... ♥ egyre ügyesebben tálalok ♥ rakat új ruha ♥ Subway to Sally pólóra akadni egy vidéki turkálóban - több, mint sorsszerű ♥ rántott sajt - évek óta nem ettem semmi rántottat, azért nem volt rossz ♥ Opera - direkt nem magát a darabot írom, mert az botrányosan unalmas volt ♥ John Green - Csillagainkban a hiba - majdnem elbőgtem magam miatta a metrón ♥ süt a napocska ♥ Alfonz kész - holnap mehetünk érte ♥

Medvegy nemrég felajánlotta nekem, hogy vegyünk egy lemezlejátszót, én meg csak lestem.
Hogy már tényleg összenövünk és anélkül is tudja, hogy tizenöt évesen a nyarat a régi recsegős lejátszó mellett töltöttem, aminek még a nővérem törte el a tűjét és én nyomtam be a duci babaujjaimmal a hangfalát, hogy elmondtam volna, mert ezt még utólag is cikinek találtam. De felvilágosított, hogy nem váltak az emlékeim közössé, hanem csak látta régen a szobámban az első költözésből kimentett lemezeimet, amik a második költözést már nem érték meg.
Akkor lebeszéltem, mert anyukám a hajam hossza mellett azt is szokta mondani, hogy szakadjak el a múlttól (mert míg ő kiviszi a garázsba a régi fotóalbumot, én behozom, pedig nem is ismerem fel az embereket a feketefehér képeken), és ha most meglennének a lemezeim és megvettük volna a lejátszót, most tuti ott ülnék mellette és talán sírnék is, így viszont nem teszem és nem is sírok, szóval végülis nem jártam rosszul.