2012. november 30., péntek

Mit ne mondjak, élek, de nem virulok.
Összebeszéltem a továbbtanult osztálytársaimmal, és nem én vagyok selejtes, mi vagyunk hátrányban a más középiskolából jöttekkel szemben.
Deriválni már tudok, integrálni még nem, de egyiket sem szeretem.
Ma laboron felszippantottam a bürettával egy kis oxálsavat. Savanyú íze volt. De továbbra is én vagyok az egyetlen, aki csak hajpántnak használja a védőszemüveget és gumikesztyű nélkül tölti a kénsavat. Én így élek veszélyesen, vaze.

2012. november 28., szerda

Én: Feltűnt, hogy az orrom pont beleillik a füledbe?
Ő: Borzasztó nagy egybeesés. Nyilván ezért jöttünk össze.

2012. november 27., kedd

Nem vagyok túl jó egyetemista, ugyanis nehezen viselem az alvásmegvonást. Régebben komoly inszomniafélével éltem együtt (kedves tinilányok, ha hajnali háromig facebookoztok, aztán másnap délig nyálazzátok a párnát, AZ NEM INSZOMNIA. vergődjetek hajnali háromig álmatlanul, aztán keljetek hatkor és kezdjétek az egészet elölről, csináljátok hetekig - aztán mutatkozzatok be szépen, mert ez bizony az inszomnia), azóta azt hittem, napi 6 óra a minimum alvás, amivel még normálisan létezni tudok, de az utóbbi napokban sikerült bizonyítani, hogy öt alá is jócskán be tudok menni, és csak reggel ég tőle a szemem.

2012. november 26., hétfő

Az utóbbi időben egy kicsit több orvosi rendelőt jártam meg, mint amennyit szerettem volna, és mostantól egyedül a Medvegy iránt táplált lángoló és örök szerelmem képes rávenni, hogy nyolcadik kerületbe újra betegyem a lábam, főképp ha kórházakról van szó. (zuglói lányka vagyok, na.)
De várakozás közben volt időm fejben felállítani jövendőbeli gyerekünk genetikai térképét.
Hát nem irigylem szegényt.

2012. november 25., vasárnap

Anyukám hozott egy zoknit, amit Finnországban kézzel kötöttek jó szúrós finn gyapjúfonálból. Szép színes csíkos.
Pokolian szúr, de elképesztően meleg.

2012. november 24., szombat

Még régebben komoly vitánk volt Medveggyel a Once upon a December kezdősorán (tudom, izgalmas az életünk, de én így szeretem). Szerinte "dancing bears", mert hát oroszokról van szó, és mint tudjuk, az oroszok mind egykerekűző medvék, szerintem viszont "dancing pairs", elvégre a csaj egy bálra emlékszik vissza, meg különben is hogy kerülnek ide medvék?

Erre most megnéztem, és tényleg táncoló medvék.

2012. november 23., péntek

A fájós térdem kapcsán elgondolkodtam, hogy milyen érdekes, a fizikai fájdalom sosem tartott vissza attól, hogy azt csináljam, amit szeretek.
Évekig lovagoltam, annak ellenére, hogy többször estem le (nem éppen shetlandi póni méretű) lovakról, az ilyen-olyan feltörésekről nem is beszélve.
A biciklibaleseteimről egy külön posztot írhatnék, a legkevésbé emlékezetes az, amelyikre én nem is emlékszem, csak mások elbeszéléséből: egy kissé beütöttem a fejem.
A lábamról pedig már többször nyúzattam le a bőrt vagy növesztettem szép számú vízhólyagot, mert nem vagyok hajlandó lemondani a sétáimról.

Úgyhogy ma is megyek kocogni.
Majd elmúlik.

2012. november 22., csütörtök

Overnight Oatmeal

...vagyis éjszakai zabpehely (esetleg zabkása főzés nélkül), hogy a hozzám hasonló reggel-zombi-éjjel-virgonc lányok is tudjanak egészségeset és finomat reggelizni.

1. Lemérem a szárazanyagokat, ami ezesetben 40 g zabpehely, 5 g kakaó és 1 db édesítő pötyi, de a mennyiségek és az arányok igény és ízlés szerint változtathatók, pl.: zabpehely mellé árpa- vagy rozspehely, kakaó helyett fahéj vagy kókuszreszelék, pötyi helyett nyírfacukor.

2. Vizet forralok és felöntöm annyival, hogy összekutyulva igen sűrű masszát kapjak. 

3. Hozzáadom a nedves hozzávalókat, ezesetben belereszeltem egy fél almát, de ez lehet bármilyen aszalt vagy friss gyümölcs, lekvár, méz, joghurt, túró, aroma.

4. Ismételten jól összekutyulom, és felöntöm tejjel (extra diétásan megint vízzel), hogy ellepje. Nem baj, ha kicsit hígabb a kívántnál, én is úgy szeretem, ha megáll benne a kanál, de éjjel magába szívja majd.

5. Voilá, a munka rám eső részével meg is volnék! Így hagyom éjszakára, és reggel csupán annyi a dolgom, hogy megmelegítem és betolom az arcomba.

Óda a zabpehelyhez:
- Reggel nem szeretek feleslegesen szöszmötölni, 6:30kor kelek és 7:00kor indulok is, de reggeli nélkül nem hagyom el a házat. Így viszont nincs vele több gond, mint reggel kinyitni egy joghurtot.
- A lassan felszívódó szénhidrát (a Győri Édes Jóreggelttel és társaival ellentétben) valóban órákig ellát energiával.
- Megfelelően elkészítve gyakorlatilag bármilyen diétába vagy étrendbe beilleszthető: egészségesek elhagyják az édesítőt és az aromát, hárdkór diétázók csak vízzel készítsék, testépítők fehérjeporral is felturbózhatják.
- Abszolút természetes és egészséges.
- Isteni finom, és a variációk lehetősége gyakorlatilag végtelen.
- És mellesleg stabilizálja a vércukorszintet és a koleszterinszintet, valamint csökkenti a mellrák kockázatát.

2012. november 21., szerda

Tegnap találkoztunk az egyetlen druszámmal az évfolyamban, akinek csupán annyi a bűne, hogy ugyanazt a nevet kapta, amit én (nem a Sieglinde-et, az igazit).
Tudvalevőleg egy igen féltékeny ember vagyok, és szeretem csak a sajátomnak tudni (többek között) a szerelmemet, a szüleimet, a barátaimat, a macskámat, a kajámat, a könyveimet, a ruháimat, a tányéromat-bögrémet, samponomat, fésűmet, vagyis gyakorlatilag mindent, beleértve a nevemet is.

(Nem kell diplomás pszichomókusnak lenni, igen: gyakorlatilag egykeként nőttem fel, nem csak nem akartam, de nem is kellett osztozkodnom soha. De én erre gyárilag képtelen vagyok, ilyen voltam kicsinek is, ha mellém ejtettek volna egy kistestvért, én szerintem éjjel párnát nyomtam volna az arcába, hogy TE UGYAN ENGEM KI NEM TÚRSZ INNEN NYOMI)

Hiába nyugtattak meg a többiek, hogy nekik én leszek A Sieglinde, meg hogy szebb vagyok meg vékonyabb, meg nem is illik rá, ez engem nem érdekelt. Ha tekintettel ölni lehetne, már csak egyedül lennék a nevemmel az évfolyamban.

2012. november 20., kedd

Szokásunkká vált, hogy ha unalmas az első óránk, akkor begyűjtjük a reggeli metropolt (ami egyébként tartalmát tekintve nem sokkal veri a Blikket, és ablakot szoktam vele pucolni), az általában fél órára leköt, ha még bajuszt is rajzolunk a képeknek. Személyes kedvenceim az olvasói levelek, amikben többnyire megkeseredett nyuggerek emberek nyavalyognak magyarországon evidensnek számító dolgokon, mint pölö évtizedekig tartó útbontás, rettenetes egészségügyi rendszer, összeomlás szélén egyensúlyozó BKV, etc.
De ma!
A mai számban egy szívhez szóló levél volt egy ellopott bicikliről, aminek utolsó sorait fejből bemagoltuk és elszavaltuk, mint egy verset: 
"Szép volt. 
Piros. 
Volt elől kosara. 
Szerettem. 
Hetekkel ezelőtt történt, 
De azóta is sírok."

Még szerencse, hogy a leghátsó padsorban ültünk, előrébb bizonyára beleremeg a tábla a röhögésünkbe.
Rosszak vagyunk.

2012. november 19., hétfő

Medvegy szerint javíthatatlan idealista vagyok. Meg naiv.
Lehet benne valami, mert szokásom a legjobbat remélni az emberektől, az élettől, az adott helyzettől. Néha nagyokat koppanok, néha győztesen felvisítok (mint ma, amikor a tuti bukásnak elkönyvelt, 12.5 ponttól átmenős zéhán 12.5 pontot értem el). Szeretem a szélsőségeket, szeretek hasfájásig nevetni, még akkor is, ha előtte hasfájásig sírtam.
Szeretem, hogy ilyen vagyok, és remélem, soha nem fásulok bele az életbe.

2012. november 18., vasárnap


A világ legjobb pasija AZ ENYÉM.
(igen, a kép két perce készült, a helyszín az ágy, jelmez a pizsamám)

2012. november 16., péntek

Imádom a buta embereket.
"Nem súlyzózom, nem akarok olyan izmos lenni, mint egy testépítő".
Először is röviden, az izom .
Másodszor a testépítők kinézetében irtó kemény és sok munka van, nem csak edzés, hanem táplálkozás terén is. Nem azért vastag a bicepszük, mert hetente kétszer bohóckodnak pár ismétlést az ötkilós súlyokkal, és a combjuk sem annak köszönhető, hogy félretekerték a nehézségi szintet a szobabiciklin.
Még senki sem lett "véletlenül" kigyúrt.

2012. november 15., csütörtök

Things I Love Thursday

♥ Korábban indulok mindenhová, úgyhogy van időm megállókkal előbb leszállni és sétálni ♥ egészséges melegszendvics: 1 szelet wasa, rá egy szelet sajt és fél perc a mikróban ♥ narancsos-mandulás és karamellás étcsokoládé ♥ egyetemi hülyeségek és röhögések hasfájásig ♥ a lábaim egy bizonyos famerminiben és egy bizonyos bakanccsal ♥ futás ♥ várni a Murder kiállítást ♥ egészségesen enni, inni ♥ a mozgás öröme ♥ a gyűrűm. most jó hordani, kihasználom, mert szerintem nem tart sokáig ♥ American Dadet nézni összebújva ♥ csak úgy lenni összebújva ♥

2012. november 13., kedd

Csend és béke?
Őrizd meg a lelki nyugalmad, ha a szerelmed felhív, hogy "ne ijedj meg, de mentő hozott az XY kórházba".
Deréktól lefelé általános izomláz jellemző, de legalább válltól felfelé minden rendben van. És ez alatt nem csupán azt értem, hogy a hajam majdnem mindig tökéletesen kócos, hanem a hajam alatt is, a fejemben.
De tényleg.
Azt hiszem, szeretem az ilyen nyugodt boldogságot, amikor ugyan semmi sem tökéletes, de engem nem zavar, és nem csak kifelé, hanem befelé, magamnak is szelíden mosolygok.

2012. november 11., vasárnap

Medvegy elment hokimeccsre (te jó ég, mennyi férfiasság egyetlen félmondatban), úgyhogy szinglidélután keretében elmentem futni, és most tanulás helyett szörfölök a neten. Hamarosan talán tanulok is. De inkább olvasok egy kicsit. Még nem tudom, nagyon határozott vagyok manapság.
Kéne egy pulzusmérő karóra (hint).

2012. november 10., szombat

Kedves plázák, reklámok, fogyasztásra buzdító elemek!
November 10. van. Nem veszek szaloncukrot vagy csokimikulást, nem kezdek karácsonyra, de még csak mikulásra sem vásárolni, és nem is veszem elő a karácsonyi dekort, ugyanis MÉG MARHÁRA NINCS KARÁCSONY.
Üdvözlettel:
egy fogyasztó a sok közül

2012. november 8., csütörtök

Things I Love Thursday

Még amikor csak gimnáziumba jártam, elneveztük a csütörtököt a hét pöcegödrének. Már régen elfogyott a hét eleji lendület, holnap meg még korán kell kelni.
És egyébként is, a csütörtök csupa olyan óra, amiről nem lehet lógni, de még csak kicsit elbambulni sem, mert úgy lemaradok, hogy utána csak otthon órákig vérverejtékkel maszatolt jegyzetek fölé görnyedve tudom felvenni a fonalat.
De pont ilyenkor van szükség egy kis vidámságra, nem?
♥ sorozatok: Gossip Girl S04 (a legjobb évad: Serena nyomorult, Chuck és Blair nem szenvednek olyan sokat, és senki sem terhes) és American Horror Story S02 (!!!!!) ♥ fekete-fehér csíkos lábszármelegítő ♥ kevés, de mély alvás ♥ félrenéztem és egészen az utolsó pillanatig azt hittem, holnap lesz labor, pedig nem ♥ minek következtében lehet aludni! ♥ zabpehely ♥ suttyomban elkezdeni blogot írni szemináriumon ♥ itthon összebújva, gyertyafény mellett befejezni ♥ A lány, aki a tűzzel játszik ♥ új esernyő (végre nem ilyen miniatűrre összehajtható, hanem normális, sétapálcaként funkcionáló) ♥ csontvázas pólót festeni ♥ sportdzseki télire (biciklivel már tesztelve, hamarosan futással is felavatva) ♥ mozgásban lenni ♥

2012. november 7., szerda

Követem a Norbi Update-et facebookon, és őszintén le a kalappal Norbi előtt, hogy elviseli ezt a sok elmebeteget. Csak gratulálni tudok annak a rengeteg primitív idiótának, aki veszi a fáradságot és minden egyes hírre, képre, posztra beböfög valami szellemeset.
Nekem személy szerint semmi bajom nincs Norbival vagy a módszerével. Utóbbit ha betartod, varázslat, működik, és nem is kell hozzá feltétlen mindenből U1 logósat enni. Róla meg most mit mondjak, üzletember, jól keres, szégyellje ezért magát? Megdolgozott érte rendesen, amit sokan nem mondhatnak el magukról ebben az országban, sőt, rendszeresen jótékonykodik és segít is másoknak. Ha meg a személyével van valami baj, tudtommal már van felesége, nem kell hozzá menni.
Na ezért akarok elhúzni magyarországról.
Megyek is németet tanulni.

2012. november 6., kedd

JÖNNEK AZ ÚJ KARÁCSONYI LIMITÁLT KIADÁSÚ RITTER CSOKIK!!!

(amióta voltam a Berlini Ritter Sport boltban, a milka nem csoki. aki szeret, az Rittert vesz nekem.)
"sötét" nugátkrémes (bocsi)
pirított mandulás
kókuszcsókos

2012. november 5., hétfő

Évek óta tejterméket ettem reggelire. De tényleg. Joghurtból egy bizonyos müzlis fajtáért voltam oda, amit azóta nem lehet kapni (hüpp hüpp), rizspudingból pedig a Müller csokis és karamellás jött be leginkább.
De nemrég olvastam, hogy reggelire lassan felszívódó szénhidrátot kell enni, ami vagy kenyér, vagy zabpehely. A kenyeret nagyon nem kívántam, reggel a szervezetem visít az édes ízekért, szóval egyre virtuózabb vagyok a zabkásakészítésben. De komolyan, csináltam almás-fahéjasat, kókuszos-csokisat, almás-csokisat, natúrt juharsziruppal, és akkor még nem is léptem túl a három kedvenc hozzávalómon.
Egészségesnek lenni ugyan kihívás, de akkor is menni fog.

És ha erre járna,
 BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, MEDVEGY!

2012. november 4., vasárnap


Amitől a falnak tudok futni... az az... amikor valaki minden nyomott mondata után pontpontpontoz... mintha folyton elmélkedne... és merengene... még akkor is, ha egy szerencsétlen derékmelegítőről van szó egy fórumon...
Még jobb, ha halmozza a hangulatjeleket!!!! Esetleg ilyet is, mert az menő!!!!444négy De minden ok nélkül, mert ez biztos vicces!!!44négy
Esetleg ha ír egy irtó hosszú posztot*, aminek az elején becsillagoz valamit, és csak a legvégén van a magyarázat. Nem fogok össze-vissza tekeregni, csak, hogy megfejtsem, a végére meg már marhára nem érdekel. Tessék már zárójelbe tenni, nem olyan nagy ördöngösség**.

*az a bibi, hogy mivel kicsi a képernyőm, igen relatív a hosszú poszt definíciója, de azért érthető, miről van szó, nem?
**bár közel sem olyan menő, tudom.

2012. november 3., szombat

Tegnap összeállítottuk a híres listát: kivel lehet alkalomadtán lefeküdni. Igen nehézkes volt, nem ment könnyen, de megvan, végleges, mehetek lamináltatni.
(Bár nem tudom, minek, lévén, hogy a többség nem létezik)

 1. Silas a da Vinci kódból
(csakis miatta néztem meg olyan sokszor a filmet, hosszan elidőzve az önkínzó részeknél)

2. Piton professzor (nem feltétlenül mint Alan Rickman, de nem válogatok)

3. Tuomas Holopainen a Nightwishből
(koncertek közben kicsit csapzott, de a Storytime-ban megzabálnám. maszk, fekete körmök, zongora, főleg amikor hálóingben van, meg utána szmokingban és cilinderben...)

4. Ralph Fiennes (hajjal és orral, bajusz nélkül)
(egyébként itt volt a legnehezebb dolgom, mivel általában egy karakter fog meg, maga a színész kiábrándít. de Ralph Fiennes karakterei közül képtelenség választani, egyik betegebb, mint a másik: Amon Göth, a herceg, Dolarhyde, Heathcliff, és akkor még nem hallgattam meg, mint Ramses herceg... )

5. Loki. 
(tudom, irtózatosan közhelyes, de nem tehetek róla. szerintem az előzőekből kiderült, milyen hatással vannak rám a dühödt férfiak.)

2012. november 1., csütörtök

Things I Love Thursday

Hülye idő, nem lehet kimenni sétálni, a kocogásnak pedig csupán a gondolatába belefájdul a mandulám. Úgyhogy épp itt az ideje egy TILTnek.
♥ citromos-bodzás tea (a kefir elfogyott, joghurtból pedig csak egy maradt) ♥ ősziszünet ♥ rengeteg sok fitblr ♥ alma. amíg van, addig felkerül a listára ♥ izomláz ♥ meggyes-mandulás tusfürdő ♥ a tökünk ♥ Medvegy németül tanul ♥ este gyertyafényben olvasni ♥ kék bőr kesztyű ♥ egyre hosszabb a hajam ♥